A több mint 800 éves wieliczkai sóbánya Lengyelország egyik leglátogatottabb turista célpontja. Az UNESCO világörökségi listáján is szereplő sóbánya folyósóinak hossza több mint 300 km, míg a turistaútvonalak hossza meghaladja a 3 km-t. A sóbánya érdekességei a sóban kivájt folyosók, kápolnák, szobrok és csillárok.
Távolság Donovalytól kb 170 km, de az út sokkal lassabb mint azt elképzeltük... több mint 3 órát zötyögtünk a rossz szlovák és főleg lengyel utakon. Nagyon sok helyen felújítják az utakat, útlezárások lassítják a forgalmat.
Belépő árak: felnőtt 49 zloty, gyerek 35 zloty, családi 133 zloty, de csak abban az esetben ha lengyel nyelvű csoporttal együtt látogatják a bányát.
Angol, német, stb nyelvű idegenvezetés esetében az árak : felnőtt 64 zloty, gyerek 49 zloty, családi 177 zloty, ami nagyon húzós... 1 zloty kb 60 Ft, ami egy családnak kb 10.000 forintot jelent. Egyénileg a bánya nem látogatható.
Maga a bányalátogatás kb 2-3 óra, a megtett út hossza kb 2,3 km, de nem megerőltető, ugyanis csak lefele kell haladni, a végén a felvonó 40 másodperc alatt felhoz a 135 m mélyből.
Történelem: A tatárdúlás nemcsak Magyarországot pusztította, hanem a környező országokat is. Lengyelország sem menekült meg. Abban az időben Boleszláv király uralkodott Lengyelországban, akinek felesége IV. Béla király leánya, Kinga volt. Kinga királyné 1249-ben hazalátogatott édesapjához, hogy segítséget kérjen nélkülöző népe számára. A király ekkor ajándékba adta neki a máramarosi sóbányát. Kinga lehúzta jegygyűrűjét, és annak jeléül, hogy birtokba vette a bányát, az aknába dobta.
Krakkótól, Lengyelország középkori fővárosától nem messze található a híres Wielicka sóbánya. A legenda szerint, amikor 1251-ben itt megnyitották a sóbányát, az első sótömbben megtalálták a királyné gyűrűjét.
Kinga királynéról tudni kell még, hogy templomokat, kolostorokat, kórházakat építtetett. Férjétől ajándékba kapta a Krakkótól délre eső Szandec tartományt, ahol klarissza kolostort alapított, és ahová férje halála után visszavonult. Kingát VIII. Sándor pápa 1690-ben boldoggá avatta, XI. Kelemen pápa pedig a lengyelek és litvánok védőszentjévé nyilvánította. Szentté avatására később került sor, II. János Pál pápa 1999. június 16-án iktatta a szentek sorába.
További kirándulások www.ho.hu/kirandulas.shtml
